Nem vagyok egy nagy spieler, el kell, hogy mondjam. Apám viszont már több mint tíz éve megkapta akkori legjobb barátomtól a fotelharcos díjat. Rengeteget játszott, ami rám nem mondható. Volt azért pár olyan játék, ami engem is lekötött (Wolfenseint 1-2 / Doom / Diablo 2 / RTCW). Amikor PC Guru újsághoz kiadták teljes játéknak a Fallout 1-2 részeket tudtam, hogy ez egy olyan világ, amitől nehéz lesz elszakadnom. Mondanom sem kell, hogy egyikkel sem bírtam huzamosabban játszani (az angol nem volt az erősségem). Sok-sok idővel később járva megérkezett a Fallout Shelter és végigjátszási videókat nézegetem belőle, majd kíváncsi lettem, és utána kezdtem olvasni az egésznek, a történelemnek, a világnak, hogy jobban megismerhessem. Kerekké állt a dolog, és láttam, hogy egy mellékág, a Fallout Tactics más irányt képvisel mint a többi. Miután a játék meg is volt, kipróbáltam, és azóta, amikor kedvem van és időm is (illetve nem alszom el) akkor egy-két órára benézek a Wasteland-be és lövöldözök. Így volt ez pár napja is, amikor láttam, hogy borzalmas főhőst sikerült összepakolnom, bármelyik más toborzott katona jobban lő, mint Ő. Borzalmas béna főhősöm a legjobb fegyverrel sem talál el semmit. Otthon aztán jött a mentő ötlet: „hát hogyhogy nem csalsz?” – igen, volt pár játék, amiben megtettem, Trainer, vagy mentésállás módosítás (Dune II, Aces Over Europe). Így hát beszereztem egy karakter módosítót és feltoltam pár értéket elég magasra. Így kissé halhatatlan lett a karakter és tud lőni is és elég sok mindent tud magával cipelni, valamint elég jó ellenálló mérgezés és egyéb finomságokkal szemben. A többihez nem nyúltam, azokat a megszerzett pontokkal fogom növelni. Kirugdaltam a csapatból egy nőcin kívül mindenkit – Ő lőtt a legjobban – és felcuccoztam rendesen mindkettő karaktert. A Preoria küldetés még így is siralmas volt, ugyanis a különböző dögöknek nem volt lőszerük (mert ugye nem is lőnek) és a sérült ágyuk sem könnyítették meg a dolgokat. A bázisra való visszamenetben is rengeteg támadás volt, szinte alig maradt pár töltényünk.
Azért még így karaktermódosítva is sok idő végigcsinálni a játékot, de addig is nyugodtabban tudok szemlélődni, beleélni magamat ebbe a hihetetlen világba (remélem igazából nem lesz hozzá szerencsém).
Macomb óta van járművem, megyek is Vault Boy-ért, látnom kell és szeretnék vele harcolni.
Én ezzel a bejegyzéssel hajolok meg minden olyan játékos előtt, aki csalás nélkül végig tudja játszani a Fallout 1/2/TCS részeket.
Igyunk hát az egézségükre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése