A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Személyes adatvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Személyes adatvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. szeptember 13., kedd

A „biztonságos” E-mail napjainkban

Sok helyen olvashatjuk az Internet világában, hogy mennyire nem biztonságos az E-mail. Ez sajnos tény és való. Maga az E-mail szolgáltatás rengeteg sebből vérzik. A mai napig titkosítás nélkül levelezünk az esetek 95%-ban, olyan szolgáltatót választunk a leveleink kezelésére, őrzésére melyek nem megfelelően tárolják mindezeket és még sorolhatnám.
Hogyan is működik nagyvonalakban a levelezés?
A gépünkön használt levelező szoftverben megírjuk a levelet (vagy webesen), amit azután elküldünk a levező szerverünknek, hogy továbbítsa a címzett levelező szervernek ahol a címzett elolvassa (vagy telepített szoftverrel vagy webes felületen). Ilyen egyszerű mindez. A gond ott kezdődik, hogy a levél titkosítás nélkül a gépünk routerétől egészen a szolgáltatón szerveréig mint egy képeslap elolvasható, módosítható. A levelező szerverünk, amikor megkapja a levelet akkor az esetek többségében mindenféle titkosításmentes fájlokban tárolhatja az üzenetet, amelyet maga a cég aki ezt üzemelteti és vagy hekkerek különböző hibákat kihasználva elolvashatják, módosíthatják, a benne levő adatokat összegyűjtve tárolhatják, eladhatják, vagy felhasználhatják ellenünk. Kis levelünk tovább halad a levelező szolgáltatónk szerverétől a cél irányába titkosítatlanúl ahol routerek, switch-ek tömkelegén kell áthatolnia, hogy eljusson a cél levelezőszerverig. Közben szinte mindenhol lehallgatható és módosítható a tartalma. A célszerveren úgy, mint a mi levelező szerverünkön bármit meg lehet vele csinálni, míg végül a címzett elolvassa a gépén.
Ha ezt a fenti egyszerű procedúrát titkosítással spékeljük meg akkor a címzettnek is el kell a kulcsot juttatni sima levélben, aminek hatására a kulcs szinte bárkinek a kezébe landolhat és ezzel a titkosított levelünk máris nem titkos. Egy ilyen kulcsot sajnos csak személyesen lehet átadni (vagy egyéb nem biztonságos cloud módokon), ugyanakkor egy kulcs az egy ember, szinte járhatatlan, hogy egy nyaralás megrendelésével a hotel mindenki kulcsával egyesével foglalkozzon.

Mi történik akkor, ha mi mindent jól csinálunk, nem adjuk meg a levelező szolgáltatónknak regisztráció során a pontos nevünk, címünk, telefonszámunkat (hanem hamist adunk meg), olyan szolgáltatót választunk, aki titkosítva tárolja a leveleinket, és olyanokkal levelezünk akik pl.: ugyan ezen a szolgáltatónál vannak (ebben az esetben a levél nem megy ki a szerverről és helyileg lesz elküldve – vagyis sehogy, de megkapja). Nos, ebben az esetben mázlisták vagyunk, hiszen mindenki aki számít nekünk ugyan azt a biztonságos szolgáltatást használja, mindenki és minden anonym é boldogság van. Ugyanakkor rendelünk egy pizzát (onnan ahova már korábban beregisztráltuk magunkat a jelenlegi E-mail címünkkel, de rendes nevünkkel, hiszen nem talál meg minket az ételfutár, telefonszámunkkal, hiszen nem ér minket utol a cég és így nem tudja, hogy palacsinta vagy gyümölcssaláta legyen-e a desszert amit az xezer Ft rendelés felett kérünk és a címünkkel, mert le kell szállítani a pizzát), és amikor ez megtörténik akkor lazán kapunk egy titkosítatlan sima szimpla levelet a szolgáltatótól amiben benne van a nevünk, címünk, telefonszámunk és ez az egy elvél a teljes anonimitásunkat fel is fedi úgy ahogy van.
A fenti példa jól mutatja, hogy mennyre nem foglalkozunk semmivel, hiába írjuk alá, pipáljuk be, hogy adatainkkal így meg úgy bánnak, hiába a titoktartás, a második, harmadik fél felé nem továbbítás, egy darab megrendelés visszaigazolóval az összes adatunk publikus lett.
Ide tartozik még az a velem is megtörtént eset ahol egy egészségügyi cégnél járva meg kellett minden adatomat adni, a szolgáltatást elvégezték, kifizettem, megkaptam hordozható médián amiért jöttem majd elküldték titkosítatlan formában is levélben. A nevem, címem, telefonszámomon kívül a szolgáltató most már a Taj számomat és anyám nevét is megtudta. Ugyanakkor ők az adatokat 100%-os biztonsággal kezelik.
További csemege amikor weben szállást rendelünk, majd válaszlevélben a összes adatunkat megkapjuk, és még el is kérik a szállásban résztvevők személyi azonosítóját és születési adatait is.
Ez a három teljes együttállás alapján a nyitott könyv vagyunk a szolgáltatónál, a hálózatban turkálónál és az olyan szervezeteknél mint az NSA.

Mit tehetünk mi?
Ezen töröm régóta a fejem, de semmit.
Ha minden megteszünk az anonimitásért akkor is lekérhető az ISP-től, hogy az adott IP címen levő levelező szervert abban a szent minutumban amikor használtuk milyen IP-ről használtuk -> megvan az előfizető és ezzel mi is.
Itt kérem szépen nincs semmiféle kiút (legalábbis én most még mindig nem ismerek).


2016. július 12., kedd

Pokemon Go adatvédelmi gondok.

A Pokemon Go hódít mint a rómaiak. Cserébe "programozási hiba" miatt hozzáfér a Gmail-es címünkhöz, benne a levelekhez, meg a Drive-hoz, meg még ki tudja mihez.
http://index.hu/tech/2016/07/12/teljes_hozzaferest_kaphat_a_pokemon_go_a_google-fiokhoz

Ugyanakkor megnyugodhatunk mert ez csak egy programozási hiba és nem is kér a program a felhasználó adataiból (khöm..)
http://444.hu/2016/07/12/a-jelek-szerint-a-pokemon-go-megsem-egy-szupertitkos-megfigyeloszoftver


2016. június 17., péntek

DoNotSpy78 és 10

Megpróbálkoztam a fenti programmal, ígéretes, talán segít nekünk, hogy ne ömöljön ki minden a Windows 7/8/10-es gépünkről a Microsoft ölébe.

Windows 7 / 8
http://pxc-coding.com/portfolio/donotspy78/

Windows 10
http://pxc-coding.com/portfolio/donotspy10/


Konténerekkel töri meg a követést a Firefox

A piacon egyedülálló fejlesztést jelentett be a Firefoxhoz a Mozilla: a böngésző legfrissebb tesztverziójában (Nightly Firefox 50) kipróbálható a Containers funkció, mellyel a Firefoxon belül (majdnem) teljesen elszeparált "személyiségek" mögött böngészhetünk.

http://www.hwsw.hu/hirek/55750/mozilla-chrome-containers-nightly-kovetes-bongeszo.html  

 

2016. június 16., csütörtök

Az internetes bankolás veszélyei

Az imént találtam az alábbi linket:

Igazából jól össze van szedve, tényleg jól leírja halandó emberek számára, hogy mi hol hogyan történhet.
Kitér a G Data Bankguard (amit úgy látom, hogy az Internet Security termékük része) programjára is és annak jótékony hatására, ugyanakkor a pontokban szedett „Mit tehetünk a biztonságos bankolás érdekében?” rész, több sebből vérzik.

Elsőnek, hiányzik a pontokból valamelyik saját G Data védelmi szoftverük telepítése, használata (ha már egyszer maga a cég írta össze a pontokat).

7.    Használjunk a számítógépen jogtiszta és rendszeresen frissített vírusvédelmi szoftvert, és ne felejtsük el telepíteni a Windows frissítéseit sem. – igen, ez nem csak ezekre a termékekre vonatkozik. Ugyanakkor korábban már pár alkalommal kifejtettem, hogy mit teszünk windows frissítésnél (1 sebezhetőséget bezárunk, 3 újat megnyitunk), így az sem jó, ha nem frissítünk, de az sem ha frissítünk. Linuxot használván sem jobb a helyzet, bár a rendszerösszetevők miatt malware-ek nehezebben terjednek Linuxos gépen, mint windows-os társaikon, a kernel sebezhető és ezt sokan ki is használják (most mondanám, hogy Amiga 500 / 1200-es bankoljunk de ezek lehetetlen kérések bárki felé – nem is beszélve arról, hogy mennyire nehezen lehetne összeimátkozni ezeket a gépeket a jelen követelményeivel).

8.    Az otthoni vezeték nélküli hálózatot is védjük megfelelően erős jelszóval, és állítsuk be a titkosítását (elkerülve az elavult WEP titkosítást). – ezt egy az egyben ki is hagyhatták volna, sem a WEP / WPA / WPA2-PSK TKIP vagy TKIP+AES nem ad megfelelő védelmet (hálózati mintavétel után párdolláros áron az internetre feltöltve visszafejtik nekünk megfelelő számolási kapacitással bíró honfitársaink a PSK-t, rejtett SSID pár perc alatt kinyerhető, MAC filtering-re számos program hazudik be MAC címet, a router webes felületét meg lehet bruteforce-olni) – egyedül a WPA2-PSK AES és vagy Radius szerveres auth nehezíti a törők dolgát – de sztem ez sem ad megfelelő védelmet. Egyedüli megoldás itt WIFI-t nem használni (vagy legalább a WIFI-s routeren ha van rajta WIFI ON/OFF gomb) akkor a bankolás idejére kikapcsolni, vagy csak akkor bekapcsolni, amikor eszközeinkkel el szeretnénk érni).




2015. október 5., hétfő

Vaulton kívül okosan IV.

Egy ok álljon itt a számtalanból, amiért nem érdemes nyílt, ingyenes internetes Wifi-n rohangálni. Történhet ugyanis, hogy a hálózaton valaki egy ősrégi Firefox 28-as verzióval felszerelt géppel és egy Firesheep nevű bővítménnyel fürkészi a Wifi-s hálózatot majd ránk akad, mi meg jól jelentkezünk befelé a Facebook-ra (legalábbis ami megmaradt belőle a nagy háború után). A Firesheepnek hála a gép tulajdonosa hálózat szkennelése után lenyúlja a süti-szessönöket (Cookies-Sessions) és bemegy mindenféle felhasználónév és jelszópárosítás nélkül a Facebookra (a mi profilunkkkal). Ez megyen nem csak Facebookkal, hanem mindenhol ahol a süti authentikálásra van felhasználva (tehát 99%-ban mindenhová).
Óva intek mindenkit, hogy ingyenes Wifi elérésnél ilyennel próbálkozzon, tehát ésszel.. 


2015. szeptember 9., szerda

E-Mail mint szolgáltatás

Ahogyan ücsörgünk Vaultunkban és ki-ki tekintgetünk a Wasteland kopár, veszélyes, csatákkal tűzdelt világába, mindenki átesik azon a szertartáson, hogy E-Mail címe lehessen. Ez egy kötelező rossz, olyan, mint amikor mobiltelefont kapunk/veszünk, egyszerűen kell, hogy további szolgáltatásokat igénybe tudjunk venni, ennek alapfeltétele az E-Mail cím. Alig akad olyan oldal, ami nem kér be E-Mail címet valamilyen szolgáltatás használatának fejében (legyen az ingyenes vagy fizetős). Miután az E-Mail szolgáltatók nem tudunk csak úgy pikk-pakk lenni (nem mindenkinek van rá ideje, pénze, hogy szerezzen egy domain-t,vegyen vasat, felhúzzon és konfiguráljon egy szervert, kitegye szolgáltatóhoz és még leprogamozzon egy webes felületet hozzá, amin ismert protokollok használata nélkül tudjon levelet küldeni/fogadni), ezért inkább beregisztráljuk jól magunkat egy ingyenes E-Mail szolgáltatóhoz és ezzel betekintést adhatunk az adott szolgáltató és az adott ország titkosszolgálatának (meg a többinek is) a levelező forgalmunkba.
Amikor Snowden megmutatta, hogy az NSA Prism programjában hogyan érintett a Google (onnan is 1:1-ben minden adat megy NSA-hez és tárolódik – nem csak E-Mail, hiszen más szolgáltatásokat is biztosít - sokan úgy voltak vele, hogy el onnan, irány Németország (jómagam is). Azt is megtudhattuk, hogy a Google szerverig a titkosított kapcsolat védi az adott kapcsolatot, majd a Google szervereken elveszik a titkosítást és úgy megy tovább a cégen belül, kvázi megtekinthető a forgalom (ezt persze a Google, az NSA-s kapcsolattal meg az összes többivel tagadja, mindenki döntse el hisz-e vagy sem nekik).
Miért is Németország? Ott eléggé erősek az ide vonatkozó törvények, de idővel mégiscsak rájöhetünk, hogy a BND (Bundesnachrichtendiens) mint az NSA, ott is beette magát mindenhova. Korábban is volt Német E-Mail címem és soha nem voltak olyannyira használhatók, mint a Google által biztosított. A Technika valahol a 90-es években rekedt meg. Most sem jobb, de sokat fejlődött. Amit akkor sem értettem és azóta világossá vált számomra, az az, hogy miért esik át minden üzenet víruskeresésen. Mondom, ok, bár a gépemen van AV, de még egy szint károkat nem okozhat. Ez a víruskeresés a levelező szervereken teljesen más irányt mutat, egyik, hogy lehet két saját címmel úgy próbálkozni kártékony kód írásával, amit az adott vírusirtó nem fogad be, így a kijátszott levelezési szerveren levő víruskeresési védelmen át tud menni a saját kártékony kódunk (és ezzel talán a célszemély egy fokkal jobban fertőzhető, mert mondjuk hanyag és nem telepített AV-t vagy nem frissül). A másik ok, hogy akkor lehet CSAK víruselemzésre küldeni egy E-Mail csatolmányát, ha az NEM KERÜL TITKOSÍTÁSRA az adott szerveren, tehát kvázi leveszik a titkosítást a levélről, majd keresnek vírust rajta (ha van mit) -> bárki számára szabadon olvashatóak a leveleink, MIND.
Sajnos, amíg a fenti folyamat zajlik (tehát pénzelik a szolgáltatókat az adatokért cserébe vagy eladják jó pénzért a szolgáltatók) addig senki nem tud egy hotelszobát úgy foglalni, hogy ne kelljen egy rakás személyes adatot védtelenül elküldeni át a csatamezőn. Amíg egy galamb viszi adatainkat ami bármikor eltéríthető ne csodálkozzunk, hogy oly sok mindent megtudnak rólunk a külvilágban.

Ezek után mit javaslok én?
A fájlok küldésénél használjunk titkosítást (pl.: az Axcrypt-et).
Ne adjunk meg személyes adatokat a leveleinkben és a fiókunknál se adjuk be az adatainkat a nevünkön kívül (pláne ne telefonszámot – most egy ideje ez a trendi).
A fiókunk elnevezésében ne szerepeljen a nevünk.
Használjunk eldobható E-Mail címet is.

Persze utólag okos az ember, itt nincs mentett állás, mint a játékokban, hogy akkor újrakezdeném és beregelném magam újra. Én is elrontottam, mint oly sok mindenki, tőlem is elvittek egy halom adatot, ez van.
Mint fentebb írtam, megoldás lehet az u.n. eldobható E-mail cím, mint pl.: a guerrillamail.com, addig van (egy véletlen generált) címünk, amíg azt a böngészőben használjuk, ha kilépünk belőle akkor máris megszűnik (ki tudja, hogy tárolódik-e a küldött/fogadott anyag bárhol is). Következő oldalmeghívásra új E-mail címet kapunk.


2015. szeptember 7., hétfő

A közösségi oldalak

Minden jóravaló Vault dweller (tehát lakos) felfedezte már, hogy milyen szép és jó az Internet világa. Oly sok mindent meg tudunk nézni, elolvashatunk recepteket, nézegethetünk online kamerákat, elolvashatjuk a híreket, beszélgethetünk barátainkkal, szeretteinkkel, lehet online játszani és még sorolhatnám. A legnagyobb durranás mégiscsak a közösségi oldalak jelentik. Hatalmas harc volt ezekért pár éve, és bár voltak vesztesek, mégis a média a Facebook és barátaitól van tele. A Facebook egy remek találmány, jómagam is regisztrált tagja voltam és engem is függővé tett az az eljárásmód, amit az ott játszható játékok az emberekre gyakorolnak (ingyenes, szépen, igényesen kidolgozott játékok, melyek időbeli megkötéssel rendelkeznek, tehát gyere vissza pár óra múlva, mert akkor érnek be a növényeid, és ha nem aratod le, akkor elszáradnak, vagy a süti a sütőben odakozmál, stb.).
Idővel rájöttem, hogy függővé teszi az embert és nem tud a családtagjaira koncentrálni, így kiléptem minden játékból. Utána meg rájöttem, hogy azok az emberek, akiket összeszedtem mint ismerős, vagy volt osztálytárs nem fog abban megakadályozni, hogy ne töröljem ki magam a Facebookról (itt tenném hozzá, hogy ennek is megvan a maga folyamata, előbb adat, aztán képek eltávolítása, majd profil töröl – na nem mintha ez a cégnél bármilyen adattörlést biztosítana (mindent több évre mentenek), de mi mindent megtettünk az ügy érdekébe).
 A legnagyobb gond amivel találkoztam, hogy 10-ből 7 ember simán kiadja a címét, telefonszámát és többi érzékeny adatát. Tudni kell, hogy rengeteg robot keresi fel az adatbázist ilyen adatok után, illetve a Facebook is lepaktált az NSA-val, szóval oda is megy át minden.
 A sok feltöltött kép sem ideális. A folyamatos selfizés (bárhol járunk), fel tudja mérni algoritmusok alapján, hogy merre járunk. Ha túl aktívak vagyunk (képek, pósztolások) és ezt meg is osztjuk a Facebook-al akkor egy tendencia alapján láthatóvá válik, hogy mikor nem vagyunk otthon és így a lakásunk veszélyben van (ehhez legalább a címet meg kell adni a profilunknál (de kép alapjá is kikereshető) – nem lenne egyedi eset, sok helyen láttam címet is profilokban).
A Foursquare is egy remek találmány - hogy maradjunk a lakásunk biztonságánál – volt olyan ismerősöm, aki mindig jelezte, hogy elment otthonról és, hogy mikor ért haza, ebből nem nehéz megtervezni egy betörést.
A Facebook sem hibátlan (talán direkt, talán mert fizetnek ezért is), itt is terjednek kártékony kódok, jómagam a rettenetes inaktivitásommal is bekaptam vagy hármat anno.
Másik nagyon veszélyes dolog, amikor valami álhír, vagy nem teljes történet kezd el keringeni és mindenkit felbosszant, majd az érintettet kiközösítik, vagy egyéb testi erőszak éri – volt már erre is példa, és kiderült, hogy a történet nem volt valós és emiatt megnehezítették egy ember életét.
Létezik egy fogalom, a Social Engineer-ing, amivel itt is találkozhatunk. Lényege, hogy információt nyerjenek ki belőlünk, pl.: munkahelyen, telefonon kérdeznek bizalmas adatot, de munkahelyi kollégának állítják be magukat. Ilyen itt is van, ismeretlen kérdezget mindenféléket rólad, vagy másról. Erre is ildomos figyelni.

Összegezve, az alábbiakat ajánlom:
Ne adjunk meg érzékeny adatokat a profilunkban (cím, telefonszám, bankszámlaszám stb.).
Ne adjunk ki érzékeny adatokat hozzászólás / pószolás, kommunikáció közben.
Ne töltsünk fel mindenkiről képeket (még magamról sem tettem fel, sőt senkiről sem, a családban).
Ne azonosítsunk be senkit mások képén (vagy sajátunkon).
Ne tegyünk közzé hamis történeteket.
Ne onnan várjuk a híreket, mert ez is függőséget okozhat.
Ne uszítsunk senkit senki ellen.
Csak akkor kezdjünk el egy játékot, ha tudjuk, hogy nem fog függést okozni, és ha észrevettük a tüneteket, inkább töröljük.
A profil biztonsági beállításait gondosan olvassuk át és állítsuk be a legmagasabbra, mindent tiltsunk le, amit csak lehet.